Takácsatkák (Tetranychidae)

Rövid jellemzés: Lágy, puha, gyengén szklerotizált atkák. Testük háti oldalán gyakran egy kutikula mélyedéssel válik el a proterosoma és az opisthosoma. A proterosomán három vagy négy pár szőr található. Az opisthosoma (vagy hysterosoma) háti szőreinek száma 9-10 pár. A háti szőrök alakja sima tű-alakú vagy pillás lehet. Két pár szemük van. Az összes láb lábfején (tarsus) duplex szőrök találhatóak (dx). A lábak végén vagy fésű alakú függelék vagy hosszú T-alakú szőrök vannak. A csáprágó speciális szívó szervvé módosult (stylet), amely sok esetben kinyúlik a preparált állatból. A peritréma leggyakrabban kampó alakú, de más forma is előfordulhat. A nőstény teste kerekded, a hím hátulsó része V-alakú. A hím párzó szerve változatos formájú lehet, amely azonban csak oldalnézetben látható. A Tetranychidae Donnadieu, 1875 családon belül két alcsalád (Tetranychinae Berlese, 1913 és Bryobiinae Berlese, 1913) ismert, e kettő közötti fő különbség, hogy a Tetranychinae alcsaládban a lábak végén a karom (ha van) nem visel fésű alakú függeléket és két pár anális szőr található a nőstényeknél, míg a Bryobiinae alcsaládban a fésű alakú függelék a karmon megtalálható, illetve a nőstényeknél az anális szőrök száma három pár.

Gazdasági jelentőségük és ökológiai jellegük: A takácsatkák világszerte elterjedt növényparazita atkák, gazdasági jelentőségük igen jelentős. Kiemelt gazdasági hatásuk ellenére Ausztráliával és Észak-Amerikával szemben Európában alul kutatottnak tekinthetőek, számos fajra csak most figyelnek fel, és hiányzik egy összefoglaló munka az európai fajokról. 

Laposatkák (Tenuipalpidae)

Rövid bemutatás: Lágy, puha, gyengén szklerotizált, lapított testű atkák. Testük két elkülönült részre osztható a dorzális oldalon. A proterosomán három pár szőr található. Az opisthosoma (vagy hysterosoma) háti szőrei száma változó, felülete az egyes taxonokra jellemző lehet. Egyes csoportok kaudális része elkeskenyedhet, illetve az elülső szegélyen páros szarv alakú nyúlvány lehet. A háti szőrök alakja sima tűalakú, levélalakú vagy pillás lehet. A lábak lábfején duplex szőrök nincsenek, a palpus 3 vagy 4 tagú lehet.

Gazdasági jelentőségük és ökológiai jellegük: Az ál-takácsatkák szintén világszerte elterjedt növényparazita atkák, gazdasági jelentőségük nagy, elsődlegesen a meleg égövi országokban okoznak kiemelt problémát. Gazdasági hatásuk ellenére Ausztráliával és Észak-Amerikával szemben Európában ez a csoport is alulkutatottnak tekinthető, számos fajra csak az utóbbi időkben figyeltek fel, és hiányzik egy összefoglaló munka az európai fajokról.

Ragadozó atkák (Phytoseiidae)

Rövid bemutatás: A Phytoseiidae család tagjai a Mesostigmata rendbe tartoznak. Javarészt világos, fehéres színű atkák, melyek hosszú lábaikkal gyorsan mozognak a levélen. A háti lemezük egységes, a háti lemez szőrei gyakran simák, tűalakúak, ritkábban pillásak, fűrészesek. A háti szőrök száma a többi Mesostigmata rendbe tartozó taxonhoz képest redukálódott, az egyes szőrök jelenléte/hiánya faji bélyeg. Az r/R sor szőrei alig megfigyelhetőek, a J sor szőrei is nagyon hiányosak. A ventrális oldalon az anális lemez alakja változatos, a rajta levő szőrök száma és pozíciója taxonfüggő. A csáprágó ollós, nagy és erősen fogazott, a fogak száma fajfüggő. A spermatheca alakja lant vagy kehely alakú, változatos és fajra jellemző.

Gazdasági jelentőségük és ökológiai jellegük: A Phytoseiidae család fajai jól ismert ragadozói a növénykártevő atka- (takácsatka és ál-takácsatka) és rovarfajoknak (pl. tripszek). Számos fajuk a biológiai védekezés lehetséges eszközeként jelentős, ezek a fajok kereskedelmi forgalomban is hozzáférhetőek. A hazai fajok száma az intenzív kutatások miatt évről-évre emelkedik. 

Penthalaeidae atkák

Rövid jellemzés: Lágy, puha, gyengén szklerotizált atkák. Testük háti oldalán vagy a test végén található az anális nyílás, ami egyedi az atkák között. A dorzális oldal elején egy gömbölyded képlet található, a naso, amely egy pár szőrt visel. Az állat elülső részén egy pár szenzillumot találunk. A csáprágó nem mozgatható ujja villa alakú, a lábakon rhagidiális szerv található.

Gazdasági jelentőségük és ökológiai jellegük: Elsődlegesen tél végi és tavaszi kártevők, amelyek hazánkból alig ismertek, eddig üvegházi salátán és szabadföldi fiatal gabonán kerültek elő.

Gubacsatkák és más levélen élő taxonok

Igen változatos morfológiájú és életmódú atkák tartoznak ide. Ide tartozik a nagy fajszámú, növényi kártevő, négylábú, féregszerű testtel rendelkező szabadon élő vagy gubacsot képző, gubacsatkák. Világszerte, így hazánkban is igen jelentős kártevő fajok tartoznak a csoportba, viszont minden évben nagy számban fedezik fel és irják le a tudományra még ismeretlen fajokat.

A gubacsatkák mellett, a növényeken számos más ragadozó család (Anystidae, Laelapidae), indiferens (pl. poratkák, páncélosatkák, bársonyatkák) képviselőivel is találkozhatunk.